A kockázatos eszköz és a kockázatmentes kamat közötti allokáció vizsgálata a tőkeallokációs egyenes mentén.
Egy kockázatos portfólió és egy kockázatmentes eszköz kombinációi kirajzolják a tőkeallokációs egyenest. Az eszköz megmutatja, hogyan változik a várható hozam és a volatilitás, ahogy a súlyt a kettő között tologatod, hogyan hosszabbítja meg az egyenest a tőkeáttétel, és hogyan adja meg a meredekségét a Sharpe-mutató — az egységnyi kockázatra jutó többlethozam.
A várható hozam és a kockázatmentes kamatláb különbsége osztva a volatilitással. Ez a tőkeallokációs egyenes meredeksége, és a kockázatos eszköz minden készpénzes keverékére ugyanannyi.
Ha a kockázatmentes kamaton hitelt veszel fel, és 100%-nál többet tartasz a kockázatos eszközben, ugyanazon az egyenesen haladsz tovább: magasabb várható hozam és arányosan magasabb volatilitás.
Ez a befektetési időtávtól és az eszközosztálytól függ, ezért csak hasonlót hasonlóval érdemes összevetni. Éves adatokra durva iránymutatásként: a széles részvénypiaci indexek Sharpe-mutatója történetileg nagyjából 0,3–0,5 volt, az 1 fölötti érték nagyon jónak számít, a tartósan sokkal magasabb érték pedig ok arra, hogy rejtett kockázatokat keressünk.
Ha w súly kerül a kockázatos portfólióba és 1 − w a kockázatmentes eszközbe, a várható hozam r_f + w (E[R] − r_f), a volatilitás pedig w σ, mert a kockázatmentes eszköznek nincs varianciája. Például 60% egy 8% várható hozamú, 20% volatilitású portfólióban, r_f = 2% mellett 5,6% várható hozamot és 12% volatilitást ad.