Quant Sandbox
DerivatívákPortfólió és kockázatKötvényekVállalati pénzügyekValószínűség és mértékSztochasztikus modellekPiaci mikrostruktúraÚtmutató
Valószínűség és mérték
Valószínűségi mező
σ-algebrák
InformációFiltráció
Lebesgue-mérték
Valószínűségi változók
PörgettyűEloszlásfüggvény
Lebesgue-integrál
Riemann és LebesgueVárható érték rendezéssel
Konvergencia
Elszökő tömegKonvergenciatípusok
Feltételes várható érték
Legjobb tippMértékcsere
Kapcsolódó útmutatók
  • σ-algebrák és Borel-halmazok
  • Függetlenség és szorzatmértékek
  • Mértékelmélet az opcióárazásban
  • Valószínűségi mezők, σ-algebrák és valószínűségi változók
  • Filtrációk, adaptált folyamatok és megállási idők

© 2026 Quant Sandbox · Tanulást segítő eszköz a kvantitatív pénzügyekhez

Adatvédelem és adatokNincsenek sütik

Ez az oldal nem használ sütiket (cookie-kat), és nem kér személyes adatokat. Néhány apró beállítást a böngésződ helyi tárolójában (local storage) őriz meg — a választott témát és nyelvet, az oldalsáv elrendezését, valamint az útmutatókban elért haladást és a válaszaidat —, hogy a következő látogatáskor is emlékezzen rájuk. Ezek az adatok nem hagyják el az eszközödet; a böngésző tárhelyének törlésével eltávolíthatók. A módosított bemenetek az oldal URL-címében is rögzülhetnek, így megoszthatsz vagy könyvjelzőként elmenthetsz egy adott beállítást. Az oldal a Vercel Web Analytics szolgáltatást használja, amely adatvédelem-barát és süti nélküli: csak névtelen, összesített használati adatokat (például oldalletöltéseket) rögzít, anélkül hogy azonosítana téged vagy más oldalakon követne.

σ-algebrák

Beállítások

A esemény

Kattints a cellákra, hogy kimeneteleket adj hozzá vagy vegyél ki.

Megjelenítés
Referencia
P(A)
9/36 = 0,250
Kimenetelek
36 · szabályos kockák
Két kocka egy megfigyelő szemével
második kockaelső kocka123456123456
A-bannem A-beli, de A kettévágja a blokkját

Minden cella a két kocka összegét mutatja.

Legközelebb az összeg által kerülhetünk A-hoz

  • A-n belüli legnagyobb megválaszolható esemény1/36
  • A — nem megválaszolható9/36
  • A-t körülvevő legkisebb megválaszolható esemény17/36
megfigyelőblokkokeseményekA?
Semmi12nem
Első kocka664nem
Összeg112048nem
Maximum664nem
Paritások416igen
Minden362³⁶igen
az összeg blokkjai
11
megválaszolható események
2¹¹ = 2048
A esemény = mindkettő páros
nem megválaszolható · 4 blokkot vág

Az eszközről

A σ-algebra azoknak az eseményeknek a gyűjteménye, amelyekre egy megfigyelő tud válaszolni. Képzelj el két kockadobást, amelyből a megfigyelő csak egyetlen számot lát, például az első kockát, az összeget vagy a nagyobbik értéket. Az azonos számot adó kimenetelek a megfigyelő számára egyformák, így a 36 kimenetel blokkokra esik szét. Egy esemény pontosan akkor megválaszolható, ha egész blokkok uniója. Az első oldalon kiválaszthatod a megfigyelőt, és láthatod, mely eseményeket tudja eldönteni. A második oldalon az információ gyarapodik, bináris számjegyenként.

Gyakori kérdések

Mi az a σ-algebra?

Olyan eseményekből álló család, amely zárt azokra a műveletekre, amelyeket természetesnek várunk: ha meg tudod mondani, hogy A bekövetkezett-e, azt is meg tudod mondani, hogy nem következett be; és ha megválaszolsz egy megszámlálható kérdéslistát, azt is tudod, hogy valamelyik teljesült-e. Egyszerűen szólva: azon kérdések halmaza, amelyeket a megfigyelő el tud dönteni. Ha m blokk van, pontosan 2ᵐ megválaszolható esemény létezik, a blokkok minden uniójához egy.

Miért írják le a blokkok, mit tud a megfigyelő?

Mert aki csak egy számot lát, nem tudja megkülönböztetni azokat a kimeneteleket, amelyek ugyanazt a számot adják. Ezek alkotnak egy blokkot, és minden kérdésre, amelyet a megfigyelő el tud dönteni, a blokk minden kimenetelére ugyanazt a választ kell kapnia. Ezért a megválaszolható események a blokkok unióit jelentik. Több részlet láttán a blokkok finomabbra bomlanak, és a σ-algebra nő. Ha semmit nem látsz, egyetlen blokk marad, és csak az üres esemény meg a teljes tér dönthető el.

Mit próbáljak ki az oldalakon?

Válts a megfigyelők között: semmi, első kocka, összeg, maximum, paritások, minden. Mindegyiknél válassz egy eseményt, például azt, hogy mindkét kocka páros vagy dupla, és nézd meg, megválaszolható-e. Figyeld meg, mely kimenetelek maradnak eldöntetlenek: azok az esemény által kettévágott blokkokban vannak. A filtráció oldalán fedd fel a számjegyeket egyenként, és nézd, ahogy a blokkok megfeleződnek, miközben egy esemény feltételes valószínűsége 0 vagy 1 felé tart.

Ugyanaz a σ-algebra, mint egy valószínűségi változó információja?

Majdnem: a σ-algebra az információ, nem a szám. Egy valószínűségi változó σ-algebrát generál, a {X ∈ B} alakú eseményekét. Két különböző változó, például az összeg és az összeg plusz egy, ugyanazt a σ-algebrát generálhatja, mert ugyanazokat a kimeneteleket választják szét. A σ-algebra azt rögzíti, mely kimenetelek különböztethetők meg, nem azt, hogy milyen értékkel címkézzük őket. A filtráció az időben gyarapodó ilyen információ.

Az elmélet

  • σ-algebrák és Borel-halmazok — Mely halmazok kapnak méretet: a σ-algebra mint megválaszolható kérdések gyűjteménye, partíciók és atomok, generált σ-algebra, Borel-halmazok, Vitali halmaza.
  • Függetlenség és szorzatmértékek — Független események, σ-algebrák és valószínűségi változók, kovariancia, összeg szórásnégyzete, szorzatmérték, Fubini-tétel, független érmedobások.
  • Mértékelmélet az opcióárazásban — Hogyan találkozik a pálya mértékelmélete és valószínűségszámítása az opcióárazásban: ekvivalens mértékek, sűrűségek, információ, feltételes várható érték.
  • Valószínűségi mezők, σ-algebrák és valószínűségi változók — Eseménytér, σ-algebra, valószínűségi mérték, mérhető függvény és a változó által generált σ-algebra.
  • Filtrációk, adaptált folyamatok és megállási idők — Az idővel bővülő információ, adaptált és előrejelezhető folyamatok, és mikor megállási idő egy véletlen időpont.