Quant Sandbox
SzármaztatottPortfólió & kockázatFix hozamúVállalati pénzügySztochasztikus modellekÚtmutató
Útmutató
Derivatívák árazása
01Határidős ügyletek, call és put opciók02Pozíciók kombinálása03Arbitrázs és a határidős ár04Put–call paritás05Az egylépéses binomiális modell06Kockázatsemleges valószínűségek07Többlépéses fák és visszafelé indukció08Amerikai opciók és korai lehívás09Delta és fedezés10Geometriai Brown-mozgás11A Black–Scholes-képlet12A görögök: gamma, vega, théta és rhó13Implikált volatilitás és a volatilitás-mosoly14Sztochasztikus volatilitás és a Heston-modell15Statikus replikáció: Breeden–Litzenberger és Carr–Madan16Egzotikus opciók: korlátos, ázsiai és digitális opciók
Portfólió és kockázat
01Hozamok és volatilitás02Diverzifikáció és korreláció03Hatékony front és tőkepiaci egyenes04Kockázatkerülés és az optimális teljes portfólió05CAPM, béta és az értékpapír-piaci egyenes06Teljesítménymutatók: Sharpe, Treynor, Jensen és információs ráta07Faktormodellek és szisztematikus kockázat08Kockáztatott érték (VaR) és várható veszteség (ES)
Kötvények és kamatlábak
01Kötvényárak és hozamok02Duráció és konvexitás03Immunizáció és durációillesztés04Azonnali kamatok, forward kamatok és a hozamgörbe05Kötvényfutures és a legolcsóbban szállítható kötvény06Kamatcsereügyletek07Visszahívható kötvények és negatív konvexitás08Hitelkockázat: csődvalószínűség és hitelfelár
Vállalati pénzügyek
01Kamat, kamatozás és diszkontálás02Annuitások, örökjáradékok és hiteltörlesztés03Nettó jelenérték és belső megtérülési ráta04Súlyozott átlagos tőkeköltség05Tőkeszerkezet és a Modigliani–Miller-tételek06Diszkontált pénzáram alapú értékelés07Relatív értékelés szorzókkal08Reálopciók: a rugalmasság értéke
Sztochasztikus modellek
01Véletlen bolyongás és Brown-mozgás02Valószínűségi mezők, σ-algebrák és valószínűségi változók03Filtrációk, adaptált folyamatok és megállási idők04Feltételes várható érték és martingálok05A Brown-mozgás tulajdonságai06A tükrözési elv és az első elérési idők07A Brown-híd08Az Itô-integrál09Az Itô-lemma10Kolmogorov-egyenletek és a Feynman–Kac-formula11Mértékcsere és a Girsanov-tétel12Monte Carlo-opcióárazás13SDE-k szimulációja: az Euler–Maruyama-séma14Átlaghoz való visszahúzás: Ornstein–Uhlenbeck és Vasicek15Ugrások és a Merton-féle ugró diffúzió
Tudásgráf

© 2026 Quant Sandbox · Tanulást segítő eszköz a kvantitatív pénzügyekhez

Adatvédelem és adatokNincsenek sütik

Ez az oldal nem használ sütiket (cookie-kat), és nem kér személyes adatokat. Néhány apró beállítást a böngésződ helyi tárolójában (local storage) őriz meg — a választott témát és nyelvet, az oldalsáv elrendezését, valamint az útmutatókban elért haladást és a válaszaidat —, hogy a következő látogatáskor is emlékezzen rájuk. Ezek az adatok nem hagyják el az eszközödet; a böngésző tárhelyének törlésével eltávolíthatók. A módosított bemenetek az oldal URL-címében is rögzülhetnek, így megoszthatsz vagy könyvjelzőként elmenthetsz egy adott beállítást. Az oldal a Vercel Web Analytics szolgáltatást használja, amely adatvédelem-barát és süti nélküli: csak névtelen, összesített használati adatokat (például oldalletöltéseket) rögzít, anélkül hogy azonosítana téged vagy más oldalakon követne.

Útmutató/Vállalati pénzügyek

Diszkontált pénzáram alapú értékelés

6. lecke / 8 · 1 perc

A „Nettó jelenérték és belső megtérülési ráta” című lecke egyetlen projektet értékelt a pénzáramai diszkontálásával. Egy egész vállalat ugyanígy értékelhető: projektek összessége, amely folyamatosan pénzt termel. Ez a lecke a diszkontált pénzáram (DCF) alapú értékelést a vállalat szabad pénzáramaiból, a „Súlyozott átlagos tőkeköltség” című lecke WACC-jéből és az örökké tartó pénzáramokra vonatkozó képletből építi fel.

Szabad pénzáram

A diszkontálandó pénzáram a szabad pénzáram (FCF): az a pénz, amelyet a vállalat működése egy év alatt megtermel az adók megfizetése és a további növekedéshez szükséges beruházások után, de a hitelezőknek vagy részvényeseknek teljesített kifizetések előtt. ttt társasági adókulccsal

FCF=EBIT (1−t)+eˊrteˊkcso¨kkeneˊs−beruhaˊzaˊs−ΔNWC.\text{FCF} = \text{EBIT}\,(1 - t) + \text{értékcsökkenés} - \text{beruházás} - \Delta\text{NWC}.FCF=EBIT(1−t)+eˊrteˊkcso¨kkeneˊs−beruhaˊzaˊs−ΔNWC.

Minden tagnak megvan az oka. Az EBIT (kamatfizetés és adózás előtti eredmény) a működési eredmény; EBIT(1−t)\text{EBIT}(1-t)EBIT(1−t) ez az eredmény annak az adónak a levonása után, amelyet a működés hitel nélkül fizetne, így a finanszírozás kimarad a pénzáramból, ahogy a „Súlyozott átlagos tőkeköltség” lecke megkívánta. Az értékcsökkenés könyvelési tétel, nem pénzkifizetés, ezért visszaadjuk. A beruházás új gépekre és épületekre költött pénz. A ΔNWC\Delta\text{NWC}ΔNWC a nettó forgótőke (készletek plusz vevőkövetelések mínusz szállítói tartozások) növekménye, a napi működésben lekötött pénz.

Példa: 200 EBIT, t=25%t = 25\%t=25%, 40 értékcsökkenés, 60 beruházás és 10 forgótőke-növekmény mellett FCF=150+40−60−10=120\text{FCF} = 150 + 40 - 60 - 10 = 120FCF=150+40−60−10=120.

Vállalatérték

A szabad pénzáram az összes befektetőt együtt illeti, a hitelezőket és a részvényeseket is. A WACC-vel diszkontálva ezért a teljes vállalat értékét kapjuk, a vállalatértéket (enterprise value, EV):

EV=∑k=1∞FCFk(1+WACC)k.\text{EV} = \sum_{k=1}^{\infty} \frac{\text{FCF}_k}{(1 + \text{WACC})^k}.EV=k=1∑∞​(1+WACC)kFCFk​​.

Az összegnek nincs vége, mert egy vállalatnak nincs rögzített lejárata. A gyakorlatban két részre bontjuk: a következő néhány év, jellemzően öt év explicit előrejelzésére, amelyben az elemző minden pénzáramot egyenként becsül, és egy maradványértékre, amely minden későbbit összefoglal.

Növekvő örökjáradék

Az előrejelzésen túli pénzáramok értékeléséhez tegyük fel, hogy egy ponttól kezdve örökké állandó ggg ütemben nőnek: FCFk+1=FCFk (1+g)\text{FCF}_{k+1} = \text{FCF}_k\,(1+g)FCFk+1​=FCFk​(1+g). Jelölje WWW a WACC-t. Egy egy év múlva FCF1\text{FCF}_1FCF1​-gyel induló ilyen pénzáram jelenértéke (1+g)/(1+W)(1+g)/(1+W)(1+g)/(1+W) hányadosú mértani sor:

∑k=1∞FCF1(1+g)k−1(1+W)k=FCF11+W∑j=0∞(1+g1+W)j=FCF1W−g.\sum_{k=1}^{\infty} \frac{\text{FCF}_1 (1+g)^{k-1}}{(1+W)^k} = \frac{\text{FCF}_1}{1+W} \sum_{j=0}^{\infty} \Big(\frac{1+g}{1+W}\Big)^j = \frac{\text{FCF}_1}{W - g}.k=1∑∞​(1+W)kFCF1​(1+g)k−1​=1+WFCF1​​j=0∑∞​(1+W1+g​)j=W−gFCF1​​.

A sor csak g<Wg < Wg<W esetén konvergál. Ez a Gordon-féle növekedési képlet. A diszkontrátával egyenlő vagy annál nagyobb növekedési ütem végtelen értéket adna, ami lehetetlen feltevésre utal: egyetlen vállalat sem nőhet örökké gyorsabban a gazdaságnál.

Maradványérték

Alkalmazzuk a képletet az előrejelzés végén. Ha az előrejelzés az 1–5. évet fedi le, az 5. évi maradványérték a 6. évtől kezdődő összes pénzáram akkori értéke:

TV5=FCF6W−g,EV=∑k=15FCFk(1+W)k+TV5(1+W)5.\text{TV}_5 = \frac{\text{FCF}_6}{W - g}, \qquad \text{EV} = \sum_{k=1}^{5} \frac{\text{FCF}_k}{(1+W)^k} + \frac{\text{TV}_5}{(1+W)^5}.TV5​=W−gFCF6​​,EV=k=1∑5​(1+W)kFCFk​​+(1+W)5TV5​​.

A maradványérték maga is jövőbeli összeg, ezért ugyanúgy öt évvel diszkontáljuk vissza, mint bármely más pénzáramot.

Számpélda

Legyen FCF1=10\text{FCF}_1 = 10FCF1​=10, amely évente örökké g=2%g = 2\%g=2%-kal nő, és W=9%W = 9\%W=9%. Az előrejelzett pénzáramok 10; 10,20; 10,40; 10,61 és 10,82; 9%-kal diszkontálva 9,17; 8,59; 8,03; 7,52 és 7,04 az értékük.

Kidolgozott példa

Vállalatérték ötéves előrejelzéssel és maradványértékkel

  1. Az öt előrejelzett év jelenértéke.

    ∑k=15FCF1(1+g)k−1(1+W)k\displaystyle \sum_{k=1}^{5} \frac{\text{FCF}_1 (1+g)^{k-1}}{(1+W)^k}k=1∑5​(1+W)kFCF1​(1+g)k−1​=40,35
  2. Az előrejelzés utáni első pénzáram.

    FCF6=FCF1(1+g)5\displaystyle \text{FCF}_6 = \text{FCF}_1 (1+g)^5FCF6​=FCF1​(1+g)5=11,04
  3. A maradványérték az 5. évben a Gordon-képletből.

    TV5=FCF6W−g\displaystyle \text{TV}_5 = \frac{\text{FCF}_6}{W - g}TV5​=W−gFCF6​​=157,73
  4. Diszkontáljuk vissza a maradványértéket öt évvel.

    TV5(1+W)5\displaystyle \frac{\text{TV}_5}{(1+W)^5}(1+W)5TV5​​=102,51
  5. Vállalatérték: az előrejelzett évek plusz a diszkontált maradványérték.

    EV=∑k=15FCFk(1+W)k+TV5(1+W)5\displaystyle \text{EV} = \sum_{k=1}^{5} \frac{\text{FCF}_k}{(1+W)^k} + \frac{\text{TV}_5}{(1+W)^5}EV=k=1∑5​(1+W)kFCFk​​+(1+W)5TV5​​=142,86

Mivel itt minden évre ugyanaz a növekedési ütem vonatkozik, ez megegyezik a teljes pénzáramra alkalmazott Gordon-képlettel, 10/0,07≈142,8610/0{,}07 \approx 142{,}8610/0,07≈142,86, ami hasznos ellenőrzés.

A DCF-érték nagy része általában a maradványértékben van. A példában ez az összes 102,51/142,86≈71,8%102{,}51/142{,}86 \approx 71{,}8\%102,51/142,86≈71,8%-a, így a ggg-re és a WACC-re vonatkozó hosszú távú feltevések többet számítanak a részletes előrejelzésnél.

Érzékenység a feltevésekre

Mivel W−gW - gW−g a nevezőben áll, bármelyikük kis változása nagy hatással jár. Ha ggg 2%-ról 4%-ra nő, az érték 142,86-ról 10/0,05=20010/0{,}05 = 20010/0,05=200-ra emelkedik; ha a WACC 9%-ról 8%-ra csökken, 10/0,06≈166,6710/0{,}06 \approx 166{,}6710/0,06≈166,67-re. Az öt előrejelzett év jelenértéke egyik esetben is alig mozdul. A DCF-értékelést ezért mindig ggg- és WACC-értékek tartományával kell közölni, nem egyetlen számként.

Az ábra ezt a felbontást mutatja. A ggg függvényében ábrázolja az 1–5. év jelenértékét, a maradványérték jelenértékét és a kettő összegét egy FCF1=10\text{FCF}_1 = 10FCF1​=10 pénzáramú, ötéves előrejelzésű vállalatra. A csúszkák a WACC-t és ggg-t állítják; a kijelzők a választott ggg mellett adják meg a teljes értéket, a maradványérték részarányát és az előrejelzési évek jelenértékét; ggg legfeljebb 5%-ig, és legfeljebb egy százalékponttal a WACC alá emelhető. Az alapbeállítások (WACC 9%, g=2%g = 2\%g=2%) a példát adják vissza: 142,86, ebből kb. 71,8% a maradványérték. Növeld ggg-t, és figyeld, hogy a maradványérték meredeken nő, miközben az előrejelzési rész szinte vízszintes marad; a WACC-t csökkentve mindkettő nő.

DCF-érték: előrejelzési évek és maradványértékMegnyitás: Értékelés (DCF) →
9.00%
0.060.14
2.00%
00.05
1–5. év jelenértékeMaradványérték jelenértékeÖsszes érték
Összes érték
142.86
Maradványérték aránya
71.8%
1–5. év jelenértéke
40.35

A vállalatértéktől a saját tőke értékéig

A vállalatérték a hitelezőket és a részvényeseket együtt illeti. A részvényesek része, a saját tőke értéke, a nettó adósság (adósság mínusz pénzeszközök) levonása után marad:

sajaˊt to˝ke eˊrteˊke=EV−(adoˊssaˊg−peˊnzeszko¨zo¨k),egy reˊszveˊny eˊrteˊke=sajaˊt to˝ke eˊrteˊkereˊszveˊnyek szaˊma.\text{saját tőke értéke} = \text{EV} - (\text{adósság} - \text{pénzeszközök}), \qquad \text{egy részvény értéke} = \frac{\text{saját tőke értéke}}{\text{részvények száma}}.sajaˊt to˝ke eˊrteˊke=EV−(adoˊssaˊg−peˊnzeszko¨zo¨k),egy reˊszveˊny eˊrteˊke=reˊszveˊnyek szaˊmasajaˊt to˝ke eˊrteˊke​.

Példa: EV=142,86\text{EV} = 142{,}86EV=142,86, 45 adósság, 5 pénzeszköz és 10 részvény mellett a saját tőke értéke 142,86−40=102,86142{,}86 - 40 = 102{,}86142,86−40=102,86, részvényenként kb. 10,29. Ezt a piaci árfolyammal összevetve dönti el az elemző, hogy egy részvény olcsónak vagy drágának tűnik.

Összefoglalás

  • A szabad pénzáram az a pénz, amelyet a működés adózás és beruházás után, a finanszírozási kifizetések előtt megtermel.
  • A szabad pénzáram WACC-vel diszkontálva a vállalatértéket adja.
  • Egy örökké g<Wg < Wg<W ütemben növekvő pénzáram értéke FCF1/(W−g)\text{FCF}_1/(W - g)FCF1​/(W−g); az előrejelzés végén alkalmazva ez a maradványérték.
  • Általában a maradványérték dominál, ezért az eredmény nagyon érzékeny ggg-re és a WACC-re.
  • A saját tőke értéke a vállalatérték mínusz a nettó adósság.
Próbáld kiÉpíts DCF-értékelést, és teszteld a maradványérték feltevéseit az Értékelés laborban →
2 kérdés ehhez a leckéhez a sorozat végén →
← ElőzőTőkeszerkezet és a Modigliani–Miller-tételekKövetkező →Relatív értékelés szorzókkal
Kapcsolatok
Diszkontált pénzáram alapú értékelés
Teljes gráf megnyitása →
Laborok ehhez a leckéhez
Értékelés (DCF)