Quant Sandbox
SzármaztatottPortfólió & kockázatFix hozamúVállalati pénzügySztochasztikus modellekÚtmutató
Útmutató
Derivatívák árazása
01Határidős ügyletek, call és put opciók02Pozíciók kombinálása03Arbitrázs és a határidős ár04Put–call paritás05Az egylépéses binomiális modell06Kockázatsemleges valószínűségek07Többlépéses fák és visszafelé indukció08Amerikai opciók és korai lehívás09Delta és fedezés10Geometriai Brown-mozgás11A Black–Scholes-képlet12A görögök: gamma, vega, théta és rhó13Implikált volatilitás és a volatilitás-mosoly14Sztochasztikus volatilitás és a Heston-modell15Statikus replikáció: Breeden–Litzenberger és Carr–Madan16Egzotikus opciók: korlátos, ázsiai és digitális opciók
Portfólió és kockázat
01Hozamok és volatilitás02Diverzifikáció és korreláció03Hatékony front és tőkepiaci egyenes04Kockázatkerülés és az optimális teljes portfólió05CAPM, béta és az értékpapír-piaci egyenes06Teljesítménymutatók: Sharpe, Treynor, Jensen és információs ráta07Faktormodellek és szisztematikus kockázat08Kockáztatott érték (VaR) és várható veszteség (ES)
Kötvények és kamatlábak
01Kötvényárak és hozamok02Duráció és konvexitás03Immunizáció és durációillesztés04Azonnali kamatok, forward kamatok és a hozamgörbe05Kötvényfutures és a legolcsóbban szállítható kötvény06Kamatcsereügyletek07Visszahívható kötvények és negatív konvexitás08Hitelkockázat: csődvalószínűség és hitelfelár
Vállalati pénzügyek
01Kamat, kamatozás és diszkontálás02Annuitások, örökjáradékok és hiteltörlesztés03Nettó jelenérték és belső megtérülési ráta04Súlyozott átlagos tőkeköltség05Tőkeszerkezet és a Modigliani–Miller-tételek06Diszkontált pénzáram alapú értékelés07Relatív értékelés szorzókkal08Reálopciók: a rugalmasság értéke
Sztochasztikus modellek
01Véletlen bolyongás és Brown-mozgás02Valószínűségi mezők, σ-algebrák és valószínűségi változók03Filtrációk, adaptált folyamatok és megállási idők04Feltételes várható érték és martingálok05A Brown-mozgás tulajdonságai06A tükrözési elv és az első elérési idők07A Brown-híd08Az Itô-integrál09Az Itô-lemma10Kolmogorov-egyenletek és a Feynman–Kac-formula11Mértékcsere és a Girsanov-tétel12Monte Carlo-opcióárazás13SDE-k szimulációja: az Euler–Maruyama-séma14Átlaghoz való visszahúzás: Ornstein–Uhlenbeck és Vasicek15Ugrások és a Merton-féle ugró diffúzió
Tudásgráf

© 2026 Quant Sandbox · Tanulást segítő eszköz a kvantitatív pénzügyekhez

Adatvédelem és adatokNincsenek sütik

Ez az oldal nem használ sütiket (cookie-kat), és nem kér személyes adatokat. Néhány apró beállítást a böngésződ helyi tárolójában (local storage) őriz meg — a választott témát és nyelvet, az oldalsáv elrendezését, valamint az útmutatókban elért haladást és a válaszaidat —, hogy a következő látogatáskor is emlékezzen rájuk. Ezek az adatok nem hagyják el az eszközödet; a böngésző tárhelyének törlésével eltávolíthatók. A módosított bemenetek az oldal URL-címében is rögzülhetnek, így megoszthatsz vagy könyvjelzőként elmenthetsz egy adott beállítást. Az oldal a Vercel Web Analytics szolgáltatást használja, amely adatvédelem-barát és süti nélküli: csak névtelen, összesített használati adatokat (például oldalletöltéseket) rögzít, anélkül hogy azonosítana téged vagy más oldalakon követne.

Útmutató/Sztochasztikus modellek

Véletlen bolyongás és Brown-mozgás

1. lecke / 15 · 1 perc

A „Hozamok és volatilitás” című lecke megmutatta, hogy független hozamok esetén a teljes loghozam szórása σT\sigma\sqrt{T}σT​-ként nő. Ez a lecke a szabály mögötti véletlen folyamatot a lehető legegyszerűbb építőelemből, egy szabályos pénzérméből rakja össze, majd egy határátmenettel eljut a Brown-mozgáshoz. A későbbi folytonos idejű modellekben minden véletlenség ebből származik.

Pénzfeldobásos bolyongás

Dobjunk fel ismételten egy szabályos érmét. Fej esetén lépjünk egy egységet felfelé, írás esetén egyet lefelé. A kkk-adik lépés legyen XkX_kXk​, tehát Xk=+1X_k = +1Xk​=+1 vagy Xk=−1X_k = -1Xk​=−1, mindkettő 12\tfrac1221​ valószínűséggel, és a dobások egymástól függetlenek. A nulláról induló pozíció nnn dobás után

Wn=X1+X2+⋯+Xn.W_n = X_1 + X_2 + \cdots + X_n.Wn​=X1​+X2​+⋯+Xn​.

Ez a szimmetrikus véletlen bolyongás. Képzelj el valakit egy hosszú folyosón, aki másodpercenként az érme szerint egyet előre vagy egyet hátra lép. Senki sem tudja megmondani, hol lesz 100 lépés után, de a valószínű helyzetek szóródása pontosan kiszámolható.

A bolyongás várható értéke és varianciája

Minden lépés várható értéke nulla, varianciája egy:

E[Xk]=12(+1)+12(−1)=0,Var⁡(Xk)=E[Xk2]=1.\mathbb{E}[X_k] = \tfrac12(+1) + \tfrac12(-1) = 0, \qquad \operatorname{Var}(X_k) = \mathbb{E}[X_k^2] = 1.E[Xk​]=21​(+1)+21​(−1)=0,Var(Xk​)=E[Xk2​]=1.

A várható értékek mindig összeadódnak, a varianciák pedig akkor, ha a tagok függetlenek, és itt azok. Így

E[Wn]=0,Var⁡(Wn)=n,sd⁡(Wn)=n.\mathbb{E}[W_n] = 0, \qquad \operatorname{Var}(W_n) = n, \qquad \operatorname{sd}(W_n) = \sqrt{n}.E[Wn​]=0,Var(Wn​)=n,sd(Wn​)=n​.

A variancia a lépésszámmal lineárisan nő, a szórás ennek gyökével. 100 dobás után a kiindulóponttól mért jellemző távolság 100=10\sqrt{100} = 10100​=10 egység, nem 100. 10000 dobás után 100. A lépések részben kioltják egymást, ezért nő a szóródás sokkal lassabban, mint a lépések száma.

A lépések skálázása

Folytonosan mozgó árfolyam leírásához egy rögzített időintervallumon belül sok kis lépésre van szükség, nem másodpercenkénti egységlépésekre. Rögzítsük a [0,1][0, 1][0,1] intervallumot, osszuk fel nnn darab Δt=1/n\Delta t = 1/nΔt=1/n hosszú lépésre, és legyen minden lépés mérete ±a\pm a±a, ahol aaa-t még meg kell választani. kkk lépés után az idő t=k Δtt = k\,\Delta tt=kΔt, a pozíció varianciája pedig ka2=(t/Δt) a2k a^2 = (t/\Delta t)\,a^2ka2=(t/Δt)a2.

Növeljük most nnn-et, vagyis csökkentsük Δt\Delta tΔt-t. Három eset van:

  • Ha a=1a = 1a=1, a t/Δtt/\Delta tt/Δt variancia minden határon túl nő. A bolyongás elszáll.
  • Ha a=Δta = \Delta ta=Δt, a t Δtt\,\Delta ttΔt variancia nullához tart. A bolyongás vízszintes egyenessé laposodik.
  • Ha a=Δta = \sqrt{\Delta t}a=Δt​, a variancia minden nnn-re pontosan ttt. Csak ez a választás ad nem triviális határértéket.

A lépésméretnek tehát az időlépés négyzetgyökével kell arányosnak lennie:

Wt+Δt=Wt±Δt,Var⁡(Wt)=tΔt⋅Δt=t.W_{t + \Delta t} = W_t \pm \sqrt{\Delta t}, \qquad \operatorname{Var}(W_t) = \frac{t}{\Delta t}\cdot \Delta t = t.Wt+Δt​=Wt​±Δt​,Var(Wt​)=Δtt​⋅Δt=t.

Példa: n=100n = 100n=100 lépésnél a [0,1][0,1][0,1] intervallumon minden lépés ±0,01=±0,1\pm\sqrt{0{,}01} = \pm 0{,}1±0,01​=±0,1. A t=0,25t = 0{,}25t=0,25 időpontig 25 lépés történt, így a variancia 25×0,01=0,2525 \times 0{,}01 = 0{,}2525×0,01=0,25, a szórás 0,50{,}50,5. A t=1t = 1t=1 időpontban a szórás 1.

Az ábra a skálázott bolyongás hat mintapályáját rajzolja ki a [0,1][0,1][0,1] intervallumon, a ±t\pm\sqrt{t}±t​ és ±2t\pm 2\sqrt{t}±2t​ görbékkel együtt. Válts az n=10n = 10n=10, 100100100 és 100010001000 lépés között, és nyomd meg néhányszor az „Új pályák” gombot. A pályák finomabbak lesznek, a burkológörbe viszont ugyanaz marad, és a 2000 szimulált pálya végpontjainak varianciája nnn-től függetlenül 1 közelében van.

Véletlen bolyongás ±√(1/n) lépésekkelMegnyitás: Brown-mozgás →
±√t±2√t
Lépésköz √(1/n)
0.100
W₁ mintavarianciája (2000 pálya)
0.975

Brown-mozgás

Ha n→∞n \to \inftyn→∞, minden WtW_tWt​ egyre több kicsi, független lépés összege, ezért a centrális határeloszlás-tétel szerint eloszlása normálissá válik. A határfolyamat a Brown-mozgás (más néven Wiener-folyamat), jele WtW_tWt​. Négy tulajdonság határozza meg:

  • W0=0W_0 = 0W0​=0.
  • s<ts < ts<t esetén a Wt−WsW_t - W_sWt​−Ws​ növekmény normális eloszlású, várható értéke 0, varianciája t−st - st−s.
  • A nem átfedő intervallumokon vett növekmények függetlenek.
  • A t↦Wtt \mapsto W_tt↦Wt​ pálya folytonos.

A második tulajdonságba s=0s = 0s=0-t írva

Wt∼N(0, t).W_t \sim N(0,\ t).Wt​∼N(0, t).

Példa: W1W_1W1​ standard normális, így kb. 68% valószínűséggel esik −1-1−1 és 111 közé. A W1−W0,5W_1 - W_{0{,}5}W1​−W0,5​ növekmény varianciája 0,50{,}50,5, függetlenül attól, mit csinált a pálya t=0,5t = 0{,}5t=0,5 előtt.

Brown-mozgás: W0=0W_0 = 0W0​=0, független növekmények, Wt−Ws∼N(0,t−s)W_t - W_s \sim N(0, t-s)Wt​−Ws​∼N(0,t−s), folytonos pályák. Speciálisan Var⁡(Wt)=t\operatorname{Var}(W_t) = tVar(Wt​)=t.

Folytonos, de recés pályák

A Brown-pályákban nincs ugrás, mégis rendkívül egyenetlenek. Egy rövid Δt\Delta tΔt intervallumon a jellemző elmozdulás Δt\sqrt{\Delta t}Δt​, így a jellemző meredekség

ΔtΔt=1Δt⟶∞ha Δt→0.\frac{\sqrt{\Delta t}}{\Delta t} = \frac{1}{\sqrt{\Delta t}} \longrightarrow \infty \quad \text{ha } \Delta t \to 0.ΔtΔt​​=Δt​1​⟶∞ha Δt→0.

Ha belenagyítunk, a pálya nem simul ki, ahogy egy közönséges sima görbe tenné, hanem minden léptékben újabb hullámzás jelenik meg. A pályának egyetlen pontban sincs jól definiált meredeksége. Ezért nem alkalmazható közvetlenül a szokásos analízis a Brown-mozgásra, és ezért lesz szükség a későbbi leckékben egy korrekciós tagra.

Kapcsolat a négyzetgyökös időszabállyal

Kössük össze ezt a „Hozamok és volatilitás” leckével. Modellezzük a [0,T][0, T][0,T] alatti loghozamot egy egyenes vonalú drift és egy skálázott Brown-mozgás összegeként:

ln⁡STS0=μT+σWT.\ln\frac{S_T}{S_0} = \mu T + \sigma W_T.lnS0​ST​​=μT+σWT​.

Mivel WT∼N(0,T)W_T \sim N(0, T)WT​∼N(0,T), a loghozam normális eloszlású μT\mu TμT várható értékkel és σT\sigma\sqrt{T}σT​ szórással, pontosan úgy, mint a „Hozamok és volatilitás” lecke első modelljében. A szabályban szereplő T\sqrt{T}T​ nem más, mint a bolyongás t\sqrt{t}t​ burkológörbéje az ábrán.

Végpontok és a haranggörbe

Egyetlen bolyongás keveset árul el, sok bolyongás viszont kirajzolja az eloszlást. Az ábrán minden bolyongó nnn darab ±1\pm 1±1-es lépést tesz, majd a végpontjának megfelelő oszlopba esik. Nyomd meg a Lejátszás gombot, vagy adj hozzá bolyongókat kézzel, és figyeld, ahogy a hisztogram kitölti az nnn varianciájú normális görbét. A mintavariancia bármely nnn mellett nnn közelébe áll be, és nnn duplázásakor a szóródás 2\sqrt{2}2​-szeresére nő, nem kétszeresére.

Bolyongók végpontjaiMegnyitás: Brown-mozgás →
-20-18-16-14-12-10-8-6-4-202468101214161820
Bolyongók
500
Mintaátlag
-0.04
Mintavariancia
19.82 (n = 20)

Összefoglalás

  • nnn független ±1\pm 1±1 lépésből álló pénzfeldobásos bolyongás várható értéke 0, varianciája nnn, így a szóródása n\sqrt{n}n​-ként nő.
  • Értelmes folytonos idejű határértékhez a Δt\Delta tΔt hosszú lépések mérete ±Δt\pm\sqrt{\Delta t}±Δt​ kell legyen; ekkor Var⁡(Wt)=t\operatorname{Var}(W_t) = tVar(Wt​)=t.
  • A határfolyamat a Brown-mozgás: W0=0W_0 = 0W0​=0, független, normális növekmények az eltelt idővel egyenlő varianciával, folytonos pályák.
  • A Brown-pályák folytonosak, de sehol sincs meredekségük.
  • A μT+σWT\mu T + \sigma W_TμT+σWT​ loghozam-modell visszaadja a négyzetgyökös időszabályt.
Próbáld kiSzimulálj és vizsgálj Brown-pályákat a Brown-mozgás laborban →
Következő →Valószínűségi mezők, σ-algebrák és valószínűségi változók
Kapcsolatok
Véletlen bolyongás és Brown-mozgás
Teljes gráf megnyitása →
Laborok ehhez a leckéhez
Brown-mozgásMonte Carlo